Debrecen

Debrecen a Kelet-Magyarországon, az Észak-Alföldön fekvő nagyváros, Hajdú-Bihar vármegye székhelye. A Hortobágyi-pusztaság közelében, a Hajdúhát és a Nyírség találkozásánál épült. Budapesttől mintegy 230 kilométerre keletre található, a román határ közelében. A város két tájegység között helyezkedik el, a Nyírség homokos síkságán és a Hajdúhát löszös vidékein. A területet harmad- és negyedidőszaki üledékek és termékeny fekete föld borítja.

A város a reformáció egyik fontos központja volt, ezért nevezik „a kálvinista Rómának”. Itt alakult meg 1538-ban a Protestáns Főiskola, a mai Debreceni Egyetem elődje. 1849-ben rövid ideig Magyarország fővárosa volt, itt hirdették ki a Habsburgok trónfosztását. A 19. században vasútvonalak épültek, ami ipari fejlődéshez vezetett. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, de újjáépült. Ma az ország egyik legfontosabb kulturális és tudományos központja.

A Református Nagytemplom és a Debreceni Református Kollégium a város leghíresebb épületei. A Nagytemplom a református közösség szimbóluma, a Kollégium pedig évszázadok óta oktatási központ. A város számos színházzal, múzeummal és fesztivállal rendelkezik. A Debreceni Egyetem több mint harmincezer hallgatóval az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye. A városközpontban villamosok, buszok és trolibuszok közlekednek. A környező tájak nyílt síkságai és termékeny földjei meghatározzák a vidék hangulatát.