Kazár

Kazár Nógrád vármegye északkeleti részén, a Cserhát Medves-fennsíkján fekszik. A falu a Kazár-patak mentén épült, Salgótarjántól hét kilométerre. A környező hegyek és dombok geológiai szempontból a Mátrával egyidősek, húszmillió évesek. A területet barnaszéntelepek gazdagítják a föld mélyén. A falu a Karancs–Medves térségében helyezkedik el, ahol oligo-miocén korú tengeri üledékek alkotják a földtani alapot.

A falu legérdekesebb természeti képződménye a riolittufa, amely körülbelül húszmillió éve keletkezett. A tufa puha felszínét a víz eróziója formálta, bonyolultan ágazó árkokat és kúpokat hagyva maga után. Ezeket a területeket badlandnek nevezik. A dombvonulat közelében található földtani szelvény is figyelemreméltó, ahol Cardium és Congeria maradványok láthatók. A szakemberek számára fontos betekintést nyújt a rétegtani értékelésbe.

A faluban található tározótavak, például a Maconkai-tó és a Mizserfa-Mátraszelei-tó. A Kazár-patak év nagy részében alig látható, de olvadáskor és nagy esőzésekkor megduzzad. A településen keresztül haladó utak mellett a 2301-es és a 2302-es út is érinti Kazárt. A falu múltjáról a 13. századi írásos emlékek számolnak be, de bronzkori település nyomait is feltárták a környéken. A falu fejlődésében jelentős szerepet játszottak a 18-19. században birtokos Goszthonyi, Jankovich és Osztroluczky családok.