Orgovány

Orgovány egy alföldi település a Duna–Tisza közén, a Kiskunsági-homokhátságon. Kecskeméttől délnyugatra fekszik, és nagy része a Kiskunsági Nemzeti Park Orgoványi rétek elnevezésű részterületéhez tartozik. A lakók negyede külterületen él, ahol tanyavilág alakult ki. A tanyák nyolc önálló körzetre oszlanak, például Alsójárásra, Kargalára vagy Tolvajosra. A szomszédos települések közé tartozik Ágasegyháza, Helvécia és Bugacpusztaháza. A település története a római korra nyúlik vissza, de kunok telepedtek le a tatárjárás után. A 18. században teljesen elnéptelenedett, majd Kunszentmiklós kunjai birtokukba vették. 1900-ban alakult önálló nagyközséggé, és 1903-ra épült fel a községháza. A település a Héjjas Iván vezette fehérterror egyik színhelye volt 1919-ben. A kivégzettek között volt Hegedűs Rezső tanító és Ürögi Lajos, a helyi direktórium elnöke. A faluban három keresztény felekezet él nagy számban: római katolikusok, reformátusok és baptisták. A református templom 1912–1913-ban épült, és a községháza mellett alakult ki a belterület. A tanyavilág mellett a buckás, borókás Tolvajos is a település része, ahol Rózsa Sándor is bujkált. A környék legendái közé tartozik a Kargala vagy a Nyakvágó elnevezés eredete is.