Kémes

Kémes egy Baranya megyei település a Dráva völgyében, az Ormánság területén. A Fekete-vízbe ömlő Pécsi-víz és a Kémesi-árok találkozásánál fekszik. A szomszédos falvak Drávapiski, Drávacsepely, Szaporca, Cún és Baranyahídvég. A legfontosabb közúti megközelítése az 5804-es út, amely Harkány, Sellye és Darány között húzódik. Pécsről a legegyszerűbben az 58-as főúton, majd az 5717-es és 5804-es úton lehet eljutni. Régebben vasúti megállója is volt a Középrigóc–Villány-vasútvonalon, de 2007 óta szünetel a forgalom. A település első lakóira bronzkori leletek utalnak, a római korban pedig sír került elő. Nevét először 1077–1095 között említik Kemus néven, majd 1177-ben Kemes alakban. A tatárjárás előtt a Kán nemzetségbeli Siklósiak birtokába került. A középkorban önálló plébániája volt, papja 1335-ben 12 báni pápai tizedet fizetett. A török uralom alatt is lakott maradt, lakói mindvégig magyarok maradtak. A református templom 1800-ban épült, a festett kazettás mennyezete pedig 1826-ból származik. A környéken a Harsányi-hegyet gyakran Ördögszántotta-hegynek nevezik, egy helyi legenda szerint. A településen 2013-ban kormányülést is tartottak. A lakosság döntő többsége magyarnak vallja magát, római katolikusok és reformátusok alkotják a legnagyobb felekezeteket.