Piliscsaba

Piliscsaba Pest vármegye északnyugati részén fekszik, a Dorogi-medence délkeleti szélén. A Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység öleli körül, Budapesttől mintegy huszonöt kilométerre. A településen áthalad a 10-es főút, Tinnyével pedig az 1133-as út köti össze. A Budapest–Esztergom-vasútvonal négy megállója is érinti a határait, közülük a legjelentősebb a Piliscsaba vasútállomás. A város 210 méter magasan épült, északon a Pilis hegység 400 méternél magasabb csúcsai, délen a Budai-hegység hasonló magasságú dombjai határolják. A település története az őskorig nyúlik vissza, római kori és középkori leletek is előkerültek a területről. Első írásos említése 1263-ból származik, amikor Mois ispán birtokolta. A falu a nevét Csaba személynévből kapta, aki presumably a török *caba* szóból ered, jelentése ajándék. A 18. században jelentősen gyarapodott a lakosság, 1728-ban már negyven adózó élt itt. A 19. században József nádor birtokába került a település. A városban található a Kenyérmezői-patak, amely délkelet felől ered és a Duna felé halad. A Pilis-tető légvonalban tíz kilométerre fekszik a várostól. A településen található a volt zsidó temető is, amelyet a Fürst család birtokán alakítottak ki a 20. század elején. A környéket erdős hegyoldalak és dombok jellemzik, a vasútvonal pedig intenzív elővárosi forgalmat bonyolít.