Csincse

Csincse Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye déli részén fekszik, Miskolctól 25 kilométerre délre. A Mezőkövesdi járáshoz tartozó település határos Vattával, Emőddel, Mezőcsáttal, Gelejjel és Mezőkeresztessel. Csak Vattával és Mezőkeresztessel van közvetlen közúti kapcsolata a 3306-os úton keresztül. Az M3-as autópálya érinti a területét, de le- vagy felhajtó nélkül halad el mellette. A Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal is áthalad a településen, és van egy megállóhelye is.

A település története a népvándorlás koráig nyúlik vissza, ekkor a hatvani kultúra leletei kerültek elő. A török időkben sokat szenvedett, és itt ejtették rabságba Bornemissza Gergely egri várkapitányt 1553-ban. A mezőkeresztesi csata után elpusztult, és Mezőkereszteshez tartozott egészen a 19. század második feléig. Ekkor Hoffmann Gyula vásárolta meg a területet, és mezőgazdasági nagyüzemet hozott létre. A mai község a birtok épületeiből alakult ki.

A település önálló községgé 1994-ben vált, miután különvált Mezőkeresztestől. Csincse alatt az ország egyik leggazdagabb lignitkészlete fekszik, ezért felmerült az áttelepítés lehetősége is. A lakosság döntő többsége magyarnak vallja magát, de kisebb számban cigány, német, szlovák és ruszin nemzetiségűek is élnek itt. A római katolikusok és reformátusok alkotják a legnagyobb vallási csoportokat.