Lovas

Lovas egy apró falu Veszprém vármegyében, a Balaton északi partján, a Királykút völgyének bejáratánál. A település közvetlen szomszédai Paloznak, Felsőörs és Alsóörs. A falut szőlőskertek övezik, köztük az Öreghegy és a Kishegy domboldalain. A Lovasi-séd folyik át a falun, amelynek vize évszázadokon át malmokat hajtott. A területet Malomvölgynek nevezik, ahol a múltban több malom is állt. A falu 1951-ben vált híressé, amikor egy őskori festékbányát fedeztek fel a határában. A bányában mintegy száz csont- és kőeszközt találtak, amelyek 30–40 ezer évesek. Az őskori emberek vörös festéket bányásztak, amit kereskedelmi célokra használtak. A falu története egészen a magyarok 900 utáni letelepedéséig nyúlik vissza. A 13. században kőtemplomot építettek, amelyet később barokk stílusban átalakítottak. A faluban ma is látható a 13. századi Árpád-kori templom, amely Szűz Mária tiszteletére épült. A templom belsejében középkori falfestmények maradványai találhatók. A romanikus épület barokk stílusban nyerte el mai formáját a 18. században. A templom 1990 óta műemlék, és az építészeti múlt ritka emléke. A falu környezete, a szőlőskertek és a patak menti sétautak is vonzóvá teszik a látogatók számára.