Salomvár

Salomvár egy kis falu Zala vármegye északnyugati részén, a Zala folyó partján. A település Zalaegerszegtől tizenöt kilométerre fekszik, és csak közúton vagy vasúton közelíthető meg. A 7411-es útból Zalacsébnél kiágazó 74 141-es mellékúton lehet a legegyszerűbben eljutni Salomvárra. A falu nyugati és délkeleti szomszédai, Keménfa és Németfalu felől is vezetnek önkormányzati utak. A Boba–Bajánsenye-vasútvonalon is elérhető, a legközelebbi megálló, a Zalacséb-Salomvár vasútállomás alig több mint egy kilométerre van a központtól.

Salomvár története az Árpád-házi királyok korára nyúlik vissza. 1213-ban Gertrudis királynét meggyilkolták, és a királyi gyermekeket, köztük a későbbi IV. Bélát Vasvári ispán Miska és fia Salamon rejtette el. II. András jutalmul Salamonnak adományozta a Harkály nevű földeket. 1352-ben jelent meg először a Salamonvár név, majd a XVI. században alakult ki a ma is használt Salomvár elnevezés.

A falu központjában áll egy római katolikus műemlék templom, amely 1230 körül épült román kori szentéllyel. A templomot 1270-ben gótikus stílusban átépítették és megnagyobbították. A templom falán egy napóra látható, amely már 1605-ben is említve volt az írásokban. A településen polgárőrség működik, és a lakosok nagy része római katolikusnak vallja magát.