Pest vármegye

A Pest vármegye Közép-Magyarországon fekszik. Területe a Duna mentén, a Börzsönytől a Pilisig és az Alföld északi széléig terjed. Határai északról Szlovákiát, keletről Hevest és Jász-Nagykun-Szolnokot, délről Bács-Kiskunt, nyugatról Fejért és Komárom-Esztergomot érintik. A megye székhelye Budapest, ám az önálló város nem tartozik hozzá. Fontosabb települései közé tartozik Szentendre, Vác, Gödöllő és Visegrád. A megye története a középkorig nyúlik vissza. Visegrád már I. István adománylevelében is szerepelt, és a királyi székhelyek egyike lett. A Pilis-hegységet szent helynek tekintették. A török hódoltság után Pest és Pilis megyék egyesültek, majd a 19. században a Kiskunság is csatlakozott. A megye kulturális öröksége gazdag, Visegrád, Szentendre és Gödöllő kiemelkedő műemlékekkel és eseményekkel rendelkezik. A megye természeti szépségeit a változatos domborzat alakítja. A Börzsöny vulkanikus hegység legmagasabb pontja a Csóványos, gazdag forrásokkal és patakokkal. A Gödöllői-dombság alacsony dombhátakból áll, átmenetet képezve a síkságok felé. A Pilis és a Visegrádi-hegység mészkő- és andezitcsúcsai lenyűgöző tájakat alkotnak. A Duna mellett az Ipoly, a Tápió és a Galga folyók, valamint a Délegyházi-tavak gazdag élővilágot vonzanak.