Hévízi-tó

A Hévíz-tó Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava a Zalai-dombság és a Keszthelyi-fennsík határán, Zalaváron. A 4,44 hektáros tó körül 50 hektáros véderdő védi a természeti környezetet. A tavat 1772-ben Festetics György építtette ki első fürdőházát tutajokra. A tó nem vulkanikus eredetű, hanem tőzegmedrű forrás, amit a 38 méter mély Hévíz-forrásbarlang táplál. A víz másodpercenként 410 literrel tör fel, hőmérséklete 38 °C. A tó különlegessége a páraréteg, ami a vízfelszín felett lebeg. A tó felszínén indiai vörös tündérrózsák úsznak, amelyek ritka növényfajnak számítanak. A víz hőmérséklete nyáron 33-38 °C, télen 24-26 °C között mozog. A vízmozgás állandó, ami a fürdőzők számára enyhe masszázst jelent. A tó hőmérséklete a szervezetre nyugtatóan hat, mert közömbös az ember hőháztartásához képest. A látogatók a tó körüli parkban sétálhatnak, ahol a gyógyvízű tó és a növényzet különleges környezetet teremt. A tó ovális alakú, északról két vízfolyás torkollik bele, délen pedig a Hévíz-csatorna vezeti el a vizet. A tó mélysége 38,5 méter, a forrásbarlang bejárata szűk, de mögötte egy nagyobb terem található. A vízben radioaktív szénizotópok is kimutathatók, amelyek a források korát jelzik.