Maroslele

Maroslele egy kis falu Csongrád-Csanád vármegyében, a Tisza és a Maros folyók között, utóbbi jobb partján. A két folyó találkozásánál fekszik, ahol a Maros a Tiszába ömlik. Korábban árvízveszélyes vidék volt, mocsarak és nádasok borították. A talaj réti agyag, amely szárazságban repedezik, esőben pedig sártengerré változik. A nyár forró, évente több mint kétezer napsütéses órával. Az évi középhőmérséklet tizennégy fok körül alakul. A falu története a 13. századig nyúlik vissza, amikor Lele néven említik először. A török és tatár pusztítások után hosszú ideig legelőként használták a területet. A 18. században makói zsellérek telepedtek le, és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Később a püspökség birtokába került, majd 1873-ban önálló községgé vált. Dessewffy Sándor püspök nagyban hozzájárult a falu fejlődéséhez, templom és iskola épült. A faluban több emlékmű és nevezetesség található, például a Dessewffy-emlékkereszt és a neogót stílusú római katolikus templom. Az Általános Művelődési Központban óvoda, iskola és könyvtár működik. A Vetyeháti-erdő a község határában terül el, ahol a Lelei Napok programsorozatot rendezik szeptemberben. A híres lelei fokhagyma a település címerében is szerepel, és a helyi gazdaság fontos részét képezi.