Csór

Csór egy község Fejér vármegyében, Székesfehérvár és Várpalota között, közel a Veszprém és Fejér határához. A település észak felé a Bakony, déli oldalán a Sárrét határolja. Szomszédos települések közé tartozik Iszkaszentgyörgy, Székesfehérvár, Sárszentmihály, Sárkeszi, Nádasdladány és Várpalota. A község kiemelt vízbázissal rendelkezik, és a vízmű melletti karsztforrás segíti a vízellátást. Csór több mint 6000 éve lakott, ahol őskori és római nyomokat találtak. A település a középkorban fontos kereskedelmi útról szóló említéseket is tartalmaz. A történelmét a népvándorlás idején a langobárdok és gepidák alakították ki. A község a 1256-os kódexben is említett, és a török uralom alatt is lakott, bár a malmok és adószedés biztosította a fennmaradást. A település környezetében található a Szőgyény-Marich-Somssich-kúria, a Nedeczky-kúria, a Sárlos Boldogasszony templom, a református templom, a Csóri Csuka csárda, valamint kirándulóhelyek, mint a Szenes-horog és a Száraz-horog. A község híres emberei közé tartozik Cseszneky Mihály báró, Édes Albert és Gergely református lelkészek, valamint Ifj. Szőgyény-Marich László gróf.